Dr.Hargitai Ferenc: Egészséges táplálkozás, kémiai növényvédelem,
hatósági szabályozás

Ma is százmilliók éheznek, milliárdok alultápláltak – a népesség ellátása megoldhatatlan kémiai növényvédelem nélkül.
Úgy gondoljuk, a problémák távoliak – pedig Európában is vannak alultápláltak és sokan egészségtelenül táplálkoznak.

1) Egészséges táplálkozás
2001-es felmérés szerint ( European Food Information Council, EUFIC ) a régi EU lakosságának14 %-a szegény (jövedelme<az átlag 60 %-ánál). A csatlakozásokkal az átlag tovább romlott.
Magyarországon közel 3 millió embert sorolnak a szegények közé és reggelenként
több, mint százezer gyerek éhen megy iskolába.
A jobbmódúak közül is sokan egészségtelenül étkeznek – az utóbbi időben sok adat került nyilvánosságra a túltápláltságról, a táplálékcsoportok aránytalanságáról.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy lényegesen több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk,ez elengedhetetlen az egészséges táplálkozáshoz.
Számunkra lényeges, hogy a zöldség-és gyümölcskultúrák növényvédelmi szempontból az átlagnál intenzívebb növényvédő szer használatot igényelnek.
Az ECPA – a növényvédő szer gyártók európai szervezete – CommonGround elnevezéssel kampányt indított az egészségesebb táplálkozás, a kémiai növényvédelem megítélésének javítása érdekében ( www.ecpa.be/CommonGround ).

2) Élelmiszerbiztonság
Mint valamennyi növényi terméket, a zöldségféléket és a gyümölcsféléket is lehet termelni vegyianyagok nélkül ( organikus, biológiai, alternatív, stb. gazdálkodás ) és kemikáliák, növényvédő szerek használatával. A két módszert összevetve meg lehet állapítani, hogy

· a biotermesztéssel elérhető hozamok lényegesen alacsonyabbak : a kemizálthoz képest gabonában 60-70 %, burgonyában 75 %, almában 35-40 %, zöldségfélékben 20-50 %

· a biotermékek ára lényegesen drágább. A régi EU 15 országának átlagában egy négytagú család napi zöldség-gyümölcs fogyasztása 6,2 EUR-ba kerül, míg a bioterméké 16,6 EUR-ba.

A biotermékek iránti igény létezik, sőt egyre nő, egy piacgazdaságban természetesen ki kell elégíteni.De az látható, hogy sem a szegények, sem az átlagember egészségesebb táplálkozását nem lehet így megoldani.
Mit tudunk mondani arra a felvetésre, hogy növényvédő szerek alkalmazása nélkül a termékek egészségesebbek?

· A veszélyességet, mérgezőséget nem az anyag eredete ( természetes vagy mesterséges), hanem a szerkezete határozza meg (ld. gyilkos galóca, kolbászméreg, indián nyílméreg, mérgező gyomok és virágok).

· A közelmúlt példája mutatta, hogy az őrölt pirospaprikában talált toxin milyen gondokat okozott, függetlenül minden kemizálástól, sőt, valószínűleg a megfelelő védekezés elmaradása miatt.

A zöldpaprikában viszont a szakszerűtlen permetezés miatt a megengedettnél többszázszor magasabb hatóanyag-maradék értéket (angol rövidítéssel MRL) találtak. Hogyan fordulhatott elő, hogy mérgezésről, rosszullétről nem érkezett hír? (Vigyáznunk kell, nehogy bárki azt a következtetést vonja le, hogy a határértéket nem kell komolyan venni!)

· A megengedett értékeket hosszantartó állatkísérletek eredményeiből, többszázszoros biztonsággal állapítják meg, mely szint rendszeresen, egész élettartam alatt bevihető.

· Az egyes hatóságok, és ma már az EU tagországok hatóságai egységesen nagyon szigorúak. Az MRL biztonsági okokból legalább annyira adminisztratív, mint tudományos érték.

· 2003-ban a növényvédelmi hálózat 3604 mintát vizsgált meg és azok 0,5 %-ában talált a megengedettnél nagyobb maradékot – ez igen jó arány. A vizsgálatok természetéből adódik, hogy a vizsgált minta a folyamat során megsemmisül (ha mindent megvizsgálnának, éhen halnánk….), azaz éppen a fogyasztásra kerülő terméket nem ellenőrzik Külön tudomány a megbízható mintavétel kivitelezése, hogy az képviselje az átlagot. A friss termékek piaci mintázásánál megvan a veszély, hogy a vizsgálat befejezésére az árút eladták.

· Az előzőekből látszik, hogy a hatékonyságot elsősorban nem a közvetlen piaci, hanem a termőhelyi, illetve elsődleges import vizsgálatok szigorítása javíthatja.

· Az EU közelmúltban kiadott 396/2005.sz.rendelete az ellenőrző hatóságok részére maradékvizsgálati tervek készítését és végrehajtását írta elő – azt, amit Magyarországon 30 éve csinálnak. Tény, hogy nagyon sok régi EU-s ország is még elmarad a hazai gyakorlattól.

· A biztonság további fokozását eredményezheti a szerhasználat szakszerűségének növelése és az un. integrált védekezési módszerek elterjesztése – ez sajnos növeli a költségeket! – mely a kémiai védekezést a szükséges minimumra csökkenti.

3) Hatósági szabályozás

Mindannyiunk érdeke, hogy a növényvédő szerek használata a fogyasztókra és a környezetre is tekintettel minél biztonságosabb legyen , egyes hatósági szabályozásokat tekintve azonban az utóbbi időben lényeges véleménykülönbség alakult ki az FVM és az egyesület között.

· A hatósági szermaradék vizsgálatok fejlesztését az FVM nem költségvetési forrásból, hanem a vegyipar és a növényvédő szer/műtrágya importálók költségén kívánta megoldani (2 % termékdíj, ill. növényvédelmi hozzájárulás).
Bár az EU szabályozás erre lehetőséget ad, nem tudtunk vele egyetérteni.
Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot ugyan levették a napirendről, indokaink ismertetését mégis fontosnak tartjuk.

· Az utóbbi időszakban lényegesen megnőttek a növényvédőszer-gyártók és importálók terhei: drasztikusan nőttek az engedélyezési ill. újraengedélyezési díjak, az engedélyeztetéshez szükséges hazai biológiai és maradékvizsgálati költségek. Tagvállalataink a CSEBER Kht. keretében gondoskodnak a göngyöleg begyűjtő rendszer finanszírozásáról és működtetéséről. Az utóbbi években a növényvédő szerek árának emelése lényegesen alatta maradt az inflációnak. Tekintettel a felhasználó mezőgazdasági üzemek anyagi helyzetére, a vevőknek évek óta több hónapos fizetési haladékot adnak, gyakorlatilag másoktól átvállalva a termelés részbeni finanszírozásának gondját. Mindezek a költségnövelő tényezők természetesen lényegesen érintették tagvállalataink gazdálkodását, ennek ellenére mindezideig a növekvő terheket áraikban nem érvényesítették. Egy új, gyakorlatilag adó módjára működő, nemzetközileg példátlanul magas termékdíj bevezetésének gazdasági következményeit azonban már nem tudnák viselni, kénytelenek lennének áthárítani a mezőgazdasági felhasználókra.

· A növényvédő szerek árának emelése gazdasági-társadalmi következmé- nyekkel is járna. A drágulás eredményeként a kereslet az olcsóbb termékek irányába tolódna el. Azaz:

- megnőne az ellenőrizhetetlen fekete import és a hamisított termékek aránya

- a korszerű, környezetkímélő készítmények árszintje az átlagnál eleve magasabb. Az irántuk való kereslet csökkenése, átrendeződése ellentétes valamennyiünk célkitűzésével.

· Nemzetközi szervezetünk, a European Crop Protection Association tájékoztatása szerint az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban nincsen a szerhasználathoz kötött adó/díj, a régi tagországok közül is csak néhányban, speciális feltételekkel. Pl. Olaszországban meghatározott veszélyességhez kötik, Franciaországban a toxikológiai besorolástól függ, Dániában csak a rovarölő szerekre vonatkozik, Finnországban fedezi az engedélyezési költségeket, az UK-ban 1,19%. A nálunk tervezett megoldás tehát az EU-ban sem gyakorlat.

· A vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége és a növényvédőszer-engedélyezés – a vállalatok számára igen költséges – szigorú rendje biztosítja, hogy a szerek előírás szerinti használata ne jelentsen élelmiszerbiztonsági veszélyt. Tagvállalataink külön gondot fordítanak arra, hogy széles körben ismertessék és propagálják termékeik szakszerű felhasználását. A gondot tehát elsősorban az esetleges szakszerűtlen felhasználás és a nálunk sokkal fejletlenebb országokból (de akár az EU-ból: lásd paprika) érkező import jelenti. Úgy véljük azonban, hogy ennek megoldása nem a növényvédőszer-gyártók vagy importőrök feladata.

Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a növényvédő szer maradék vizsgálati hálózat megerősítését, szervezeti, személyi, technikai fejlesztését szükségesnek tartjuk, tudomásunk szerint erre a célra uniós pénzek is rendelkezésre állnak.
Az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos támogatási rendszert tavaly, a 150/2004-es FVM rendelettel hirdették meg, majd rendeletmódosítással idén már fel is függesztették. A szabályozás érinti a növényvédő szer felhasználást is.

· A rendelet egyeztetés nélkül, szakmailag kifogásolható részletekkel jelent meg. A 2. számú melléklet módosítása hónapok óta tart, teljes bizonytalanságot eredményezve a pályázók és a gyártók, forgalmazók között.

· A környezetvédelmi szempontból történő besorolás sok szubjektív elemet tartalmaz, szakmailag nincs leegyeztetve, pedig a besorolásnak komoly gazdasági és erkölcsi következményei vannak.

Ugyancsak gond a növényvédő szerek forgalmi kategóriákba sorolása. Az EU-ban ez nem ismert, de nálunk fenntartása még indokolt. A besorolás kritériumainak egységessé, objektívvé tétele érdekében gyakorlatilag több, mint 10 éve folynak egyeztetések, és még ma sincs végleges állásfoglalás, pedig az lényegesen befolyásolhatja az árútermelői struktúrát és a szakképzési feladatokat is.

Az Európai Unió a növény-és talajvédelmi szakigazgatás több, mint száz fővel történő bővítését írta elő. Ezzel szemben közel ekkora létszámcsökkentést várnak el a szervezettől. A Központi Szolgálat a csőd szélén áll. Valamennyiünk érdeke, hogy ne váljon a politika áldozatává.