1. Az Egyesület neve
1.1 Az Egyesület teljes magyar neve: Növényvédõszer-gyártók és Importõrök Szövetsége Egyesület
1.2 Az Egyesület rövidített neve: NSZ
1.3 Az Egyesület angol nyelvû elnevezése: Hungarian Crop Protection Association
1.4. Az Egyesület rövidített angol nyelvû elnevezése: HuCPA

2. Az Egyesület székhelye: 1146 Budapest,

Hermina út 17.

3. Az Egyesület mûködésének idõtartama: határozatlan

4. Az Egyesület jogi státusza:
4.1 Az Egyesület a bíróság jogerõs nyilvántartásba vételével nyeri el jogi személyiségét. Az Egyesület törvényességi felügyelete az ügyészség hatáskörébe tartozik.
4.2 Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat (azaz pártpolitikai tevékenységet nem végez, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat), szervezete pártoktól független, és azoktól támogatást nem kap, illetve azoknak támogatást nem nyújt.
4.3 Az Egyesület mûködése a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed.

1.1 Az Egyesület célja olyan közösség létrehozása, amely a hatályos magyar és Európai Uniós jogszabályok, különösen a versenyjogi szabályok tiszteletben tartása mellett képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédõszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit. Ennek keretében ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, továbbá figyelemmel kíséri a hazai és külföldi fejlesztési folyamatokat, a belföldi és külföldi szabályozók változását, valamint ezek hatását a piacra és ezek alapján szakmai információkat nyújt a tagoknak. Az Egyesület a tagok közös érdekeinek megfelelõen szolgáltatási tevékenységet is folytathat.

1.2 Az Egyesület tevékenysége céljai megvalósítása során nem ütközhet titokvédelmi és a tisztességes piaci magatartást szabályozó, a monopolhelyzet kialakítását tiltó, vagy egyéb jogszabályokba.

2.1 Kezdeményezi, koordinálja, szervezi a fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok közös érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek, így különösen:

- a szakmai érdekek képviselete a jogalkotásban és a hatóságként mûködõ szervezeteknél (jogszabály-elõkészítés, véleményezés),
- összegyûjti a hatályos jogszabályokat, értelmezi és értékeli ezeknek a szakmára vonatkozó következményeit és megismerteti mindezeket a tagokkal,
- a tagok közös szakmai igényeit felméri és számukra ajánlásokat dolgoz ki,
- a nemzeti és nemzetközi szövetségekkel (pl. GOSZ, HENT, ECPA), intézményekkel (minisztériumok, kamarák) - tagjainak érdekében és megbízásából - szerzõdéses kapcsolatok létesítése és ellátása,
- a közvélemény tájékoztatása a szakma tevékenységérõl, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra, a humán- és környezet-egészségügyre,
- a növényvédõ-szer ipar és szakma iránti bizalom erõsítése,
- kapcsolatot tart a piaci szereplõkkel és a tisztességes piaci magatartás érvényesülésének elõsegítése érdekében.

- a növényvédõ szerek biztonságos és hatékony kezelését, felhasználását,

- a hazai és európai szabályozások összehangolását a növényvédõ szerek engedélyezését, gyártását, formázását, csomagolását, terjesztését, címkézését és alkalmazását illetõen,

- a növényvédõ szerek ésszerû és biztonságos felhasználását a mezõgazdasági területeken, beleértve az integrált növényvédelem elveit és a környezet minõségének megõrzését, a fenntartható növényvédelmi gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatást,

- a hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel együtt a fellépést a növényvédõszer-hamisítás és az illegális import ellen.

Az Egyesület tagja lehet minden olyan növényvédõszer-szektorban mûködõ, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet, amely az alapszabály rendelkezéseit és a Közgyûlés határozatait magára nézve kötelezõen elfogadja, továbbá kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére.

Az Egyesület rendes tagja lehet minden, a növényvédõszer-szektorban mûködõ termelõ vagy képviseleti tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett vállalkozó, gazdálkodó szervezet, valamint gazdasági társaság.

A rendes tagsági viszonyt az Egyesület Közgyûlése hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a tagjelölt a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelõen létrehozott és bejegyzett gazdálkodó szervezet, és teljesíti a tagsági követelményeket, azaz az alapszabály rendelkezéseit és a Közgyûlés határozatait magára nézve kötelezõen elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére. A Közgyûlés határozatáig a csatlakozó nyilatkozatokkal kapcsolatban az Elnökség állást foglal.

Az Egyesület társult tagja lehet a 2.1 pontban megjelölteken túlmenõen minden, a növényvédõszer-iparral kapcsolatos tudományos, szaktanácsadói, érdekképviseleti, és kizárólag forgalmazói tevékenységet folytató szervezet.

A társult tagsági viszonyt az Elnökség hagyja jóvá.

2.3 A belépéshez szükséges, hogy a 2.1 vagy 2.2 pontban megjelölt szervezet kinyilvánítsa belépési szándékát, és kifejezze elkötelezettségét, hogy maradéktalanul elfogadja a jelen Alapszabályt, valamint az Egyesületnek a belépési nyilatkozat megtételéig meghozott korábbi határozatait, és határidõre fizeti az Egyesület tagdíját.

2.4 Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.

3.1. Az egyesületi tagság megszûnik

- az Egyesület megszûnésével,
- a tag jogutód nélküli megszûnésével,
- kilépésével,
- kizárással,
- a tagdíj fizetési kötelezettség elmulasztásával.

3.2 A tag jogutód nélküli megszûnésekor a tagság megszûnik, ebben az esetben a Titkár gondoskodik a tag nyilvántartásból történõ törlésérõl. Jogutód(ok) esetén a jogelõd jogai és kötelezettségei a jogutódo(ka)t illetik meg.

3.3 A tagság megszûnik kilépéssel, ha a tag ezirányú szándékát legalább 6 hónappal a naptári év vége elõtt a Titkárnak írásban bejelenti, ebben az esetben a tagság a naptári év utolsó napjával szûnik meg. A kilépõ tagnak a tagnyilvántartásból történõ törlésérõl a Titkár haladéktalanul intézkedik.

3.4 Bármely tag kizárható a tagságból, ha az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A tagok kizárása - az Etikai Bizottság javaslata alapján - az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség határozata ellen a tag a határozat igazolt közlésétõl, illetõleg kézbesítésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Közgyûléshez fellebbezhet.

Az a tag, amelynek tagsága kizárás révén szûnik meg, csak arra az idõre köteles a tárgyi folyó pénzügyi évben a tagsági díjat megfizetni, amikorra nézve az Elnökség kizárást kimondó határozata jogerõre emelkedik.

3.5 Amennyiben a tag tagdíj fizetési kötelezettségének az esedékességet követõen nem tesz eleget, a Titkár hathónapos határidõ kitûzésével írásban felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszûnését eredményezi. A hathónapos határidõ eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidõ lejártát követõ napon megszûnik és a Titkár törli a tagot a nyilvántartásból. Errõl a Titkár a tagot írásban köteles értesíteni.

- az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt vegyen, az Egyesület szolgáltatásait igénybe vegye, az Egyesület által beszerzett és rendelkezésre bocsátott információkhoz hozzáférjen, illetve az Egyesületen keresztül a többi taggal kapcsolatot tartson,
- az Egyesület kiadványait kézhez kapja, és az Egyesület célkitûzéseivel összhangban az Egyesület érdekképviseleti és egyeztetõ tevékenységét igényelje,
- javaslatokat és észrevételeket tegyen,
- az Egyesület tevékenységéhez tartozó bármely ügyrõl felvilágosítást kérjen,
- bármely, az Egyesületre tartozó kérdést vagy javaslatot az Elnökség vagy a Közgyûlés elé terjesszen, illetve a Közgyûlés és az elnökségi ülés összehívását kezdeményezze.

1.2.1 A rendes tagot megilleti a közgyûlésen való részvételi, felszólalási és szavazati jog.

- A közgyûlésen minden rendes tagot egy szavazat illet meg. E jogukat a tagok meghatalmazott képviselõik útján is gyakorolhatják.
- A rendes tag bármely tisztségre megválasztható.
- A rendes tag kezdeményezheti a Közgyûlésen a tisztségviselõk visszahívását.

1.2.2 A társult tagot megilleti a közgyûlésen való részvételi és a felszólalási jog.

- Szavazati joga csak szakbizottsági tisztségviselõk választása esetén van. A választás során minden társult tagot egy szavazat illet meg.
- A társult tag az elnökségen kívül bármely tisztségre megválasztható.

2.1 Az Egyesület alapszabályában foglaltakat betartani, a Közgyûlés határozatait teljesíteni.

2.2 A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesület Etikai Kódexét maradéktalanul betartják.

2.3 Az Alapszabály és az irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen rendszeres és folyamatos munkával részt venni az egyesületi célkitûzések és feladatok megvalósításában.

2.4 Jogaik gyakorlása során a jelen Alapszabályban, valamint az Egyesület Közgyûlése és az Elnökség határozataiban foglaltaknak megfelelõen kötelesek eljárni.

2.5 Az Egyesület Közgyûlése által meghatározott éves tagdíjat vagy társult tagi díjat határidõre megfizetni.

2.6 A választott tisztséget személyesen gyakorolni és az abból adódó feladatokat ellátni.

2.7 A tag kötelessége mindazon tényeket és adatokat az Egyesülettel haladéktalanul közölni, amelyek tagsági jogára, annak gyakorlási módjára, illetve tagsági jogának megszûnésére hatással lehetnek.

2.8 A tagot bejegyzett ill. nyilvántartásba vett képviselõje képviselheti, elsõdlegesen képviselõje útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit.

Közgyûlés
Elnökség
Titkár
Etikai Bizottság
Ellenõrzõ Bizottság

Az Egyesület szerveinek döntéshozatali mechanizmusuk során, a határozathozatalra vonatkozó rendelkezésektõl függetlenül mindenkor konszenzusra kell törekedniük. A szavazás során kisebbségben maradó tagok az alapszabálynak megfelelõ határozatot tudomásul veszik, és annak megfelelõen és szellemében cselekednek. Az érdekképviseleti tevékenységnél minden érdekcsoport álláspontját tárgyilagosan rögzíteni kell, a döntéshozókra bízva azok rangsorolását, mérlegelését.

Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyûlés, amely a rendes tagok és társult tagok összességébõl áll.

- A Közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni.
- A Közgyûlést az Elnök hívja össze.
- Rendkívüli Közgyûlést kell összehívni a tagság legalább egyharmadának írásbeli indítványa alapján – amennyiben ezt az ok- és cél megjelölésével az Elnökséghez eljuttatott írásbeli indítványban kezdeményezik, valamint ha a bíróság elrendeli. A rendkívüli Közgyûlést az elõterjesztéstõl számított négy héten belül az Elnök köteles összehívni. Ezen túlmenõen sürgõs testületi döntést igénylõ kérdésekben is összehívhat rendkívüli Közgyûlést az Elnök.
- A Közgyûlés helyérõl, idõpontjáról a napirend közlésével legalább 15 nappal a Közgyûlés tervezett idõpontja elõtt értesíteni kell a tagokat.
- Bármely tag jogosult az általa felvetett napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát legalább öt nappal a Közgyûlés idõpontját megelõzõen írásban benyújtja a Titkárhoz.

- A Közgyûlés akkor határozatképes, ha szabályszerû meghívás esetén azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a legkevesebb 5 nappal, de legfeljebb 15 nappal késõbbi idõpontra összehívott megismételt Közgyûlés - az eredeti napirend tekintetében - a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a körülményre a kiküldött eredeti meghívókban elõre fel kell hívni a tagok figyelmét.

Az Egyesület alapszabályának módosítása és az Egyesület feloszlása vonatkozásában összehívott Közgyûlés csak akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok kétharmada jelen van. A megismételt Közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben errõl a körülményrõl a kiküldött eredeti meghívókban valamennyi tagot elõre tájékoztatták.

- A Közgyûlést a levezetõ elnök vezeti. A levezetõ elnök a Közgyûlés megkezdésének idõpontjában hivatalban lévõ Elnök vagy az egyik Elnökségi tag.
- A levezetõ elnök, célszerûségi okból, a tagok felszólalásának idõtartamát korlátozhatja.
- A határozati javaslatokat az elhangzott felszólalások és javaslatok alapján a levezetõ elnök önti formába és terjeszti elõ szavazásra.
- Az Egyesület Titkára, ill. akadályoztatása esetén a Közgyûlés által megválasztott személy a Közgyûlésen történteket, a meghozott döntéseket jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõn túl a levezetõ elnök hitelesíti. A jegyzõkönyv alapján minden közgyûlési határozatot az Egyesület Titkára bejegyez a határozatok könyvébe.

- A Közgyûlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály elfogadását és módosítását, amelyhez kétharmados szótöbbség szükséges. Szavazategyenlõség esetén az Elnök - távollétében a mindenkori levezetõ elnök - szavazata dönt. Az Elnökség megválasztása nyílt szavazással történik, de titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévõk legalább egyharmadának indítványa alapján.
- A Közgyûlésen valamennyi rendes tag 1 szavazattal rendelkezik, a társult tagok csak a szakbizottsági tisztségviselõk megválasztásakor szavazhatnak. A Közgyûlésen részt vehetnek az egyes tagok további szavazatokkal nem rendelkezõ képviselõi is.

Minden teljes jogú tagot egy másik teljes jogú tag képviselhet, írásos meghatalmazással, amelyet a Titkárnak legalább egy nappal a Közgyûlés elõtt bejelentenek. Egy teljes jogú tag két másik teljes jogú tagnál többet nem képviselhet.

- A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról hozandó határozat kivételével a tagok közgyûlés tartása nélkül is határozhatnak a közgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésekrõl. A közgyûlésen kívül javasolt határozat tervezetét nyolcnapos határidõ kitûzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat szintén írásban adják meg. A szavazás eredményérõl a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követõ nyolc napon belül az Elnökség írásban tájékoztatja.

A fenti határozathozatal elõfeltétele, hogy valamennyi szavazásra jogosult tag egyetértésével történjék. Amennyiben bármelyik tag kéri, a Közgyûlést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.

- az Egyesület megalakulásának, más Egyesülettel való egyesülésének, nemzeti és nemzetközi szövetségekhez való csatlakozásának, feloszlásának kimondása,
- az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
- az éves célkitûzések és költségvetés jóváhagyása,
- az Ellenõrzõ Bizottság beszámolójának jóváhagyása,
- az Elnökség és egyéb tisztviselõk éves beszámolójának elfogadása,
- a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása, amely a Közgyûlés egyszerû többségi határozatával legkésõbb a tárgyévet követõ év május 31. napjáig történik,
- a tagdíj alapját képezõ alapdíj mértékének meghatározása,
- a tisztségviselõk megválasztása, ill. esetleges visszahívása,
- állandó bizottságok létrehozása és megszüntetése,
- az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása, ügyrendjének megállapítása,
- döntés a tagfelvétel ügyében,
- a tag kizárása ügyében hozott elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,
- mindazon kérdések, amelyeket a Közgyûlés saját hatáskörébe von.

Az Egyesület ügyintézõ és képviseleti szerve az 5 tagú Elnökség, amelynek tagjai: az Elnök, az Elnökségi tagok és a Titkár. Az Egyesület Elnökségének tagjai az Egyesület tisztségviselõi, a Titkár kivételével munkájukat társadalmi munkában végzik. Az Elnökség a Közgyûlések közti idõben irányítja az Egyesület munkáját, dönt minden, a hatáskörébe utalt kérdésben ill. minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseirõl és intézkedéseirõl a következõ Közgyûlésen köteles beszámolni.

- Az Elnökség tagjait, valamint ezen belül az elnöki és a titkári tisztséget betöltõ személyeket e tisztségükre is a Közgyûlés négy évre választja, amely megújítható. A Titkár munkaviszonya az elnökségi ciklushoz igazodik.

Megszûnik az Elnökség tagjának megbízatása:

a) a megbízás idõtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással.

Az Elnökség tagja tisztségérõl bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület mûködõképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétõl számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyûlés az új tag megválasztásáról már ezt megelõzõen gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Az Elnökség tagja az alapszabállyal, illetve a Közgyûlés határozataival ellentétes magatartás esetén a Közgyûlés többségi határozatával hívható vissza.

Megszûnik az Elnökség tagjának megbízatása, ha bármely okból már nem tartozik ahhoz a vállalathoz ill. jogutódjához, amelynek megválasztásakor alkalmazottja volt.

- Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfõbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

- Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
- A elnökségi ülést az Elnök hívja össze.
- Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni bármely tag írásbeli indítványára – amennyiben ezt az ok- és cél megjelölésével az Elnökhöz eljuttatott írásbeli indítványban kezdeményezi, valamint ha a bíróság elrendeli. A rendkívüli elnökségi ülést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétõl számított egy hónapon belül az Elnök köteles összehívni.
- A elnökségi ülést a napirend közlésével, annak idõpontját legalább 5 nappal megelõzõen írásban kell összehívni.
- Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon legalább három tagja jelen van.
- Határozatképtelenség esetén a legkevesebb 3 nappal, de legfeljebb 15 nappal késõbbi idõpontra, azonos napirenddel összehívott megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt elnökségi ülésre vonatkozó meghívó az eredeti Elnökségi ülés meghívójába foglalható és a fenti körülményre fel kell hívni a tagok figyelmét.
- Az elnökségi ülés határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök - távollétében a mindenkori levezetõ elnök - szavazata dönt. Minden elnökségi tag 1 szavazattal rendelkezik.
- Az elnökségi üléseken meghívottként részt vehetnek a szakbizottságok vezetõi és témától függõen a tagcégek képviselõi és szakértõk is.
- Az Elnökség valamennyi tagja jogosult és köteles az Egyesületet érintõ körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatosan javaslatait, észrevételeit az Elnökség elé terjeszteni, továbbá felelõs a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott döntésekért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten kinyilvánította és fenntartotta.
- Az Egyesület Titkára ill. akadályoztatása esetén az Elnökség által megválasztott személy az elnökségi ülésen történteket, a meghozott döntéseket jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõn túl az Elnök hitelesíti. A jegyzõkönyv alapján minden elnökségi döntést az Egyesület Titkára bejegyez a határozatok könyvébe.

- az egyesületi tevékenység irányítása,
- a Közgyûlés elõkészítése,
- eseti bizottságok létrehozása, megszüntetése, beszámoltatása,
- az Egyesület éves költségvetésére és a tagsági díj alapdíjának mértére vonatkozóan javaslattétel a Közgyûlés számára, az elfogadott költségvetés alapján gazdálkodás az Egyesület vagyonával,
- a tagságtól ill. harmadik személyektõl bármely címen befolyt összeg kezelésének és felhasználásának ellenõrzése,
- az Egyesület gazdasági tevékenységével és elszámolásával kapcsolatos éves beszámoló elõterjesztése a Közgyûlés számára,
- állásfoglalás a csatlakozó nyilatkozatokkal kapcsolatban a tagfelvétel körében,
- döntés a tag kizárása ügyében,
- az Egyesület eredményes mûködéséhez szükséges feltételek megszervezése, a Közgyûlés határozatainak végrehajtása,
- döntés a Közgyûlés hatáskörébe nem utalt fontosabb szakmai, szervezeti és gazdasági kérdésekben, ezek végrehajtásának ellenõrzése,
- a jogszabályok ill. a Közgyûlés által meghatározott feladatok végrehajtása.

Az Elnök

- Vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, képviseli az Egyesületet.
- Irányítja és ellenõrzi az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását.
- Ellátja a Közgyûlés és az Elnökség elnöki teendõit, összehívja a Közgyûlés és az Elnökség üléseit.
- Intézkedik és dönt a Közgyûlés vagy Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület Titkára és adminisztratív alkalmazottai felett.

Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökségi tagok egyike teljes hatáskörben helyettesítheti. Három hónapot meghaladó tartós akadályoztatás esetén a teljes hatáskörû helyettesítéshez a Közgyûlés hozzájárulása szükséges.

A Közgyûlés a növényvédõszer-piac érdekeinek megfelelõen létrehozhat állandó szakbizottságokat, az Elnökség pedig eseti bizottságokat létesíthet.

A szakbizottságok tagsága a tagok által a bizottságba delegált munkatársakból és az Egyesület adminisztratív alkalmazottaiból áll. A szakbizottság elnökét a bizottság tagjai maguk közül választják. A szakbizottság összehívását bármely tagja kezdeményezheti az ok és/vagy cél megjelölésével, a titkársára eljuttatott írásos indítványban. A szakbizottságok területüket érintõen javaslatokat dolgoznak ki az Elnökség ill. a tagság számára. Az Elnökség külön meghatalmazása alapján a szakbizottságok vezetõi eljárhatnak az Egyesület nevében szervezetek és hatóságok elõtt és harmadik személyekkel szemben.

Az Egyesület megalapításával egyidejûleg az alábbiakban felsorolt szakbizottságokat hozza létre:

- Kereskedelmi Szakbizottság
- Mûszaki Szakbizottság

Az eseti bizottságokra a szakbizottságok szabályai az irányadók. Az eseti bizottság megbízatása a feladat teljesítésével, vagy annak végleges ellehetetlenülésével megszûnik.

A bizottságok az õket létrehozó testületnek számolnak be tevékenységükrõl.

A Titkár az Egyesület döntés-elõkészítõ, operatív ügyintézõ és végrehajtó tisztségviselõje, aki az Egyesület folyamatos mûködését hivatott biztosítani. A Titkárt a Közgyûlés választja és tevékenységérõl évente beszámolni tartozik. Éves beszámolóját az Elnökség hagyja jóvá.

- képviseli az Egyesületet minden olyan ügyben, amelyre az Elnökségtõl felhatalmazást kap,
- elõkészíti és szervezi a Közgyûlés és az Elnökség üléseit,
- elemzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki az Egyesület szervei megbízása alapján,
- ellátja a nemzeti és nemzetközi Egyesületek tagságával járó szerzõdéses kötelezettségeket,
- vezeti a Közgyûlés és az Elnökség üléseinek jegyzõkönyvét, nyilvántartja azok határozatait,
- naprakész nyilvántartást vezet az Egyesület tagságáról, a tagsági jogviszony megszûnése esetén gondoskodik a tag nyilvántartásból történõ törlésérõl,
- intézi az Egyesület folyamatos mûködésével járó ügyeket az Elnökség határozatai, illetve az Elnök útmutatásai alapján,
- elkészíti az Egyesület ügyviteli szabályzatát, jóváhagyás után gondoskodik annak betartásáról,
- javaslatokat készít az Elnök és az Elnökség számára,
- gondoskodik az Egyesület munkájához szükséges adminisztratív munka, levelezés, kommunikáció stb. bonyolításáról,
- ellátja az Egyesület képviseletét az Alapszabály rendelkezései szerint,- kezeli az Egyesület vagyontárgyait, valamint pénzeszközeit a Közgyûlés által elfogadott költségvetésnek megfelelõen,
- jóváhagyásra elõterjeszti az Elnökség, illetve a Közgyûlés számára az Egyesület éves gazdasági tervét.

Az Egyesület Etikai Bizottsága köteles az Egyesület Etikai Kódexében foglaltak betartásáról gondoskodni, tevékenységérõl az Elnökséget és a Közgyûlést tájékoztatni. A Közgyûlés az Etikai Bizottság tagjait négy évre választja, amely megújítható. Az Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az Etikai Bizottság határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Az Etikai Bizottság üléseit a tagjai közül megválasztott elnök vezeti.

1.1. A tagok által befizetett tagdíj:

A rendes tagok éves tagdíja mértékének alapja az alapdíj és a növényvédõ szerek elõzõ évi belföldi forgalmából a tag részesedése alapján számolt százalékos díj. Az alapdíj és a százalékos díj arányát és mértékét a Közgyûlés hivatott megállapítani azzal, hogy az alapdíj mértéke éves szinten 600.000,- Ft-nál nem lehet kevesebb.

A társult tagok társult tagi díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke legalább 300.000,-Ft/év.

A tagdíj magában foglalja a nemzeti és nemzetközi szervezetekkel kötött (pl. ECPA) szerzõdéses kapcsolatokkal járó költségeket.

- Az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében - gazdasági tevékenységet is folytathat.
- Az Egyesület által nyújtott szolgáltatási tevékenység a gazdálkodás bevételi forrását kiegészítheti.
- Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenység végzésére jogosult, azonban vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, amely az alábbiakra terjed ki (TEÁOR 2008 szerinti besorolásban):

6311 Adatfeldolgozás

7021 PR, kommunikáció
7490 Máshová nem sorolt, egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység

8230 Komferencia, kereskedelmi bemutató szervezés

6399 Máshova nem sorolt egyéb információszolgáltatás (sajtófigyelés)

8559 Máshová nem egyéb oktatás
9412 Szakmai érdekképviselet (információterjesztés)

Az Egyesület az Elnökség határozata alapján jogosult más harmadik személyektõl, hazai és külföldi, állami és magánszervezetektõl támogatásokat igényelni és elfogadni.

2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az éves költségvetés keretein belül az Elnökség jogosult a felhasználás módját meghatározni.

3. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok felelõssége csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig áll fenn, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület megszûnik, ha:

- a feloszlását a Közgyûlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
- más Egyesülettel egyesül,
- az arra jogosult felügyelõ szerv feloszlatja, illetve megszûnését megállapítja.

Az Egyesületbõl kilépett vagy kizárt tagot, valamint azt a tagot, akinek tagsága egyéb okból megszûnt, az Egyesület vagyona terhére térítés nem illeti meg.

Az Egyesület megszûnése esetén a maradék vagyon a tagokat utolsó évi meghatározott és teljesített tagdíjfizetésük arányában illeti meg.

Az alapító tagok tudomásul veszik, hogy jelen alapszabály érvényességéhez és az Egyesület létrejöttéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre emelkedése napján kezdheti meg.

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály az Egyesület 2004. június 1-jén elfogadott, és 2006. május 22-én módosított Alapszabályának aktualizálásával jött létre.